Armor : 4. fejezet - Egy kis segítség |
4. fejezet - Egy kis segítség
Perecespite24 2011.03.25. 18:24
Otthon eszembe jutott, hogy lehetne valami segédem. Például egy robot vagy valaki. A legtöbb super hősnek van valami segítsége. Nekem miért ne lehetne. De ki? Ki lehetne az én segédem. Mondjuk szereljek össze egy robotot? Miért is ne? Megpróbálhatom. Lementem a Garázs főhadi szállásra. Lerajzoltam, hogy kb., hogy képzeltem el. Azután elkezdtem összeszerelni az elektronikát. A fejébe lévő cuccokkal bajlódtam egy jó darabig. De aztán kész lettem a többi mehanikus dolgot hamarabb megoldottam. Amikor kész lett egy nevet kellett neki adnom. Ránéztem a művemre. Henger alakú teste és feje volt. A két szeme egy-egy mélyedés volt a fején, amikbe volt két piros lámpa. Azok a lámpák valójában kamera lencsék voltak és azokon keresztül látott. A feje tetején volt egy púp féleség fémből. A teste alatt két lába volt. A teste egy teljes páncél volt.
-Armorbot- gondoltam, és a hátán lévő kis billentyűzethez léptem
Oda begépeltem a nevét. És hozzá szóltam:
-Armorbot
-Igen uram!-válaszolt engedelmesen a robot
-Most egy kicsit kikapcsolhatod magadat és pihenhetsz egy kicsit. Most még valamit el kell intéznem.
Elhatároztam, hogy kis rejtett kamerákat fogok a városba felszerelni, és a képernyőiket ide fogom hozni. Itt fogom figyelni én vagy Armorbot a várost, hátha történik valami. Így nem kell sétálgatni a páncéllal a hátamon, hanem egyszerűen ha meglátok valami gyanúsat akkor átöltözök és kimegyek a helyszínre. A kamerákat elkészítettem, és a hozzájuk kapcsolódó kis képernyőket is. Majd holnap kiteszem őket. Most aludni fogok. És feljöttem a Garázs főhadi szállásról. Kimentem tusolni és utána lefeküdtem.
Reggel mikor fölkeltem ettem egy tál gabonapelyhet és lementem A garázsba. Armorbot már várt rám.
-Jó reggelt uram-köszönt nekem ő
-Jó reggelt-köszönök vissza neki- Most te még maradj itt amíg én kiteszem a kamerákat a városba
-Ó igen a kamerák-válaszolta nekem-Volt szerencsém tanulmányozni őket.
-Na és mienek?
-Remek kamerák-válaszolta
-Hát akkor most megyek majd ha hazajöttem akkor megmondom mi dolgod lesz
-Rendben uram
-Hát akkor viszlát
-Viszlát
Amikor kiléptem az ajtón nem is tudtam, hogy hol kezdjem a bekamerázást.
-A banknál-gondoltam
El is indultam a bankhoz. Ott egy fára föltettem. Mert ezek olyan kamerák voltak, hogy ahová teszed őket magára vetíti azt a mintát. És mellesleg elég kicsi is volt.
Azután elmentem a főtérhez. Ott az egyik szobornál rejtettem el. Azután a városházára mentem. Na itt hol rejtsem el? Nincs itt semmi. Habár...megvan. Volt ott egyetlen nagy fa arra föltettem. Elfogyott a kamerám, így hazamentem. Amint lementem a főhadiszállásra ott várt Armorbot.
-Na mi a feladatom uram?
-Te fogod figyelni a kamerák felvételeit, ha nem vagyok itthon. Ha látsz valamit hívj a csipogómon.
-Igenis!
Bekapcsoltam a képernyőket. És együtt figyeltük, hogy mi történik a város főbb helyein. Nem ez volt a világ legizgalmasabb melója de valakinek ezt is el kell végezni.
|