A terem, ahová beléptek, elsőre szokványosnak tűnt. Tele volt különböző figurákkal, építőjátékokkal, játékautókkal, de mikor jobban megnézték a raktárat, észrevettek egy furcsa gépezetet.
- Mi lehet ez? - kérdezte Nyúlányka.
- Van egy olyan érzésem, hogy ez az izé gyártja a droidokat. - válaszolt Ezüst.
- Nagyon ügyes. - szólt valaki rekedt, mézesmázos hangon.
Felnéztek a gép tetejére. Ott volt az a csuklyás idegen, akit Lanáék láttak a sikátorban és mellette állt a Vakond, akit a stadionnál láttak.
- Igazán ügyesek vagytok, hogy eljutottatok ideáig...- folytatta a csuklyás hörgő hangon. - ...de sajnos itt a vége...számotokra.
- Na ne mond! - pörölt vele Ezüst. - Akkor talán utolsó kívánság gyanánt beavathatnál minket a tervedbe.
- Nos... nem bánom. -  adta be a derekát. - Nyilván már rájöttetek, hogy ki is vagyok valójában.
- Igen. - szólt közbe hirtelen Ilana. - Te vagy Adam, a padtársam.
-HAHAHA!- röhögött az idegen. - Buta kislány én nem Adam vagyok...- azzal levette a csuklyáját. - ...hanem rég elfeledett ellenségetek: Szilánk.
Valóban, tényleg ő volt, de egy kicsit máshogy nézett ki: arca megégett, haja nem volt, végtagjait és testét pedig már javarészt fémek alkották.
- Látjátok mit tettetek velem? - kérdezte számon kérő hangon. - Ez a ti érdemetek, hogy most ilyen vagyok!
- Csakis magadnak köszönheted!- vágott vissza Nyúlányka. - El akartad rabolni a fiamat!
- Az csak egy kis porszem volt a tervemből!
- De mi is a terved?- emlékeztette Ezüst.
- Ja igen...nos. Miután Szilánk lettem, elkezdtem építgetni a kis birodalmamat a Húsvét-szigeteken. Terveztem egy robotot, ami...
- Olyat mondj, amit nem tudunk! - mondta Nyúlányka.
- Mikor már végeztem volna az összes szuperhőssel, akkor ugyebár bejöttetek a képbe ti és hazavágtátok a robotomat. Ezután mentem el a gyerekért, aki viszont szintén kijátszott. Viszont nektek még ez sem volt elég és ilyenné tettetek. De nem tudtátok, hogy van egy "B" tervem, ami ma fog beteljesülni. Miután felrobbantam, lezuhantam egy parkba, ahol Vakond, aki az én emberem, már várt rám, hogy ellásson. Csak a szuper ellenálló ruhámnak köszönhettem, hogy nem haltam meg. De mivel elég sok sérülést szereztem, ezért Vakond csak úgy tudott meggyógyítani, hogy ebbe a géptestbe zárt be, amiben nap mint nap éltem tovább az életemet. Ez alatt a három hónap alatt, amíg nem láttuk egymást, ketten létrehoztunk egy robothadsereget, amit mára már szétszórtunk az egész világon. Mivel ezek a robotok ember formájúak, nehezen lehet őket felismerni. A bandás robotok voltak a prototipusok, amikkel már volt szerencsétek találkozni és megsemmisíteni. Ezekkel az volt a gond, hogy túlságosan emberiek voltak és gyengék. De mostanra kijavítottuk ezt a hibát és az androidjaink már ott vannak a világon mindenhol. Hotelekben, vidámparkokban, metrókban sőt még az ENSZ-hez és a fehérházba is sikerült becsempésznem egyet-kettőt. Hamarosan aktivizáljuk az összeset és átvesszük a világ felett az irányítást.
- Éééééén nem hiszem. - szólt közbe Ezüst, aki valahogy Szilánk mögé lopózott és olyan erősen nekilökte a falnak, hogy az átszakadt.
- Féregrobotok! Támadás! - kiabálta Vakond és ezernyi fúró robot támadt rá a hihetetlenekre. Lana gyorsan csinált egy pajzsot maguk köré, míg Ezüst a robotokat vagdosta két fémkardjával.
- Nem tudtok megállítani!- röhögött Szilánk.- A világ az enyém lesz!
- Ez lesz a tiéd!- vágott vissza Ezüst és Szilánk felé dobott egy robbanó csillagot, de az megállította a bénító sugarával és visszadobta a feladónak. Ám Ilana az utolsó pillanatban csinált Ezüst köré egy védőpajzsot.
- "Kicsit veszélyes. Vigyázz!"- felelte Lana.
- Köszi.
Nyúlányka ezalatt a Vakonddal harcolt, akit megkötözve gumi kezeivel, folyamatosan vagdosott a droidokhoz.
- Most testközelből megismerheted a robotjaidat. - mondta Nyúlányka, ám az egyik robot hátulról lekapta egy elektromos sokkolóval és elájult.
- Anya!- kiabálta Lana, de nem tudott odamenni, mert Szilánk záporesőként zúdította rájuk a raktárban található tárgyakat.
- Sosem fogtok legyőzni! Legyőzhetetlen vagyok!
- A szájtépésben? - kiáltotta Ezüst, miközben védte ki a feléje zúduló tárgyakat.
- Ezüst! Nyúlányka bajban van! - figyelmeztette Ilana.
- Menj csak! Én el leszek itt! Na kedves Szilánk agyú...- azzal Szilánk felé fordult. - ...látom szereted a dolgokat dobálni. De el is tudod kapni őket? - Azzal egy huzamra visszadobta a tárgyakat, de Szilánk megint elkapta a lézersugarával.
- Na és te?- vágott vissza Szilánk, azzal beterítette Ezüstöt az egész kupaccal.
Ilana eközben védőpajzsot csinált anyja köré.
- Anya jól vagy?
- Voltam már jobban is. - vakargatta a hátát Nyúlányka.
- Van valami ötleted?
- Van. De akkor el kell engedned a pajzsot. - azzal megnyúlva körbe-körbe forgott és leterítette a robotokat.
Szilánk a romhalmaz tetejére állt, ami alatt Ezüst feküdt.
- Csak egy kis senki vagy kölyök. - mondta, ám ekkor Ezüst felszabadult kezével karon ragadta őt.
- Te meg egy balfék. – felelte az, majd elektromos kesztyűjével megrázta Szilánkot, akinek ettől tönkre mentek a műszerei, aminek következtében a repülő csizmája bekapcsolódott és hangos kongás kíséretében nekirepült egy fémoszlopnak.
- Ugye nem törtelek "Szilánkosra"?

- Hol van a férjem? – kérdezte Nyúlányka Vakondot, ám ekkor már hallotta, hogy a gépben valaki dörömböl. Gyorsan odamentek Lanával, aki egy erőtér segítségével kiszabadította a bent raboskodó Bobot, Willt és Frijiment.
- Jól vagytok?- kérdezte Nyúlányka.
- Csodásan. - felelte Will. - Csak épp a kiszolgálás nem a legjobb.
- Hol van Szilánk?- kérdezte Bob.
- Ezüsttel harcol. - válaszolt Lana.

- Kivel?
Szilánk ezalatt hozzávágta Ezüstöt egy vasszekrényhez, amiben fémépítő játék darabok voltak és most szanaszét hevertek a földön.
- Anyukád nem tanított meg arra, hogy ne nyúlj a szilánkhoz, mert megvághatod magad? – felelte gunyorosan Szilánk.
- Anyukád nem tanított meg arra, hogy fogd be a szádat? - azzal Ezüst, az ereje segítségével, az építő elemekkel hozzá szögezte Szilánkot az oszlophoz és a nyakához szorított egy kardot.
- MOST van vége!
- Tévedsz! - vigyorgott Szilánk és megnyomott egy gombot az övén. - Most aktivizáltam az androidjaimat és semmit sem tudsz tenni ellen, hogy megállítsd őket.
- Fogadjunk? - vigyorgott rá Ezüst és a terem közepén lévő gép felé hajította kardját.
- VIGYÁZATOK! - kiabálta a Hihetetleneknek. Ilana gyorsan csinált egy védőpajzsot, a képbe állt kard pedig felrobbanva elpusztította a masinát.
- NEEEE!!!! - ordította dühösen Szilánk, kivett egy kardot Ezüst övéből és szíven szúrta. Illetve csak szúrta volna, de Ilana megállította egy védőpajzzsal. Mérgében Szilánk most Lana felé vágta a kardot, ám Ezüst az erejével megállította azt.
- Ezért most kapsz. - vicsorgott rá Ezüst irdatlan haraggal és a kard nyelével úgy homlokon vágta Szilánkot, hogy az elkezdett vérezni.
- El kell tűnünk innen! - szólt Fridzsimen, mert az épület a robbanástól elkezdett omladozni, de már túl késő volt és mind a nyakukba zúdult a romhalmaz. Ám Ilana és Ezüst megállították a lezúduló törmeléket, így senkinek sem esett baja.
- Kösz, hogy nem engedted, hogy kifilézzenek. - hálálkodott Ezüst Lanának.
- Áh, nem tesz semmit. Kvittek vagyunk. És végre vége ennek a...
- Még nincs vége. - szólt közbe Ezüst egy minicomputer képernyőjét figyelve. - Elhelyeztem Szilánkon egy jeladót. Sajnos már messze jár, de még utolérhetjük. Nyúlányka! Hol van most a kisfia?
- Elvittem Elzához, hogy vigyázzon...Te jó ég! Már megint el akarja rabolni Furit?
- Irány Elza!

***

Félelmük alaptalannak bizonyult. Mikor megérkeztek Elza házába, látták, hogy Szilánk meg van kötözve a saját köpenyével, Elza újságot olvasgatott, Furi pedig Szilánk egyik robotkezével játszadozott.
- Furi! - örvendezett Nyúlányka és már futott is, hogy átölelje kisfiát.
- Mi történt itt? - kérdezte Bob.
- Mondtam magának Bob, hogy nem túl előnyös a köpeny. - válaszolta Elza, azzal rámutatott a földön fetrengő Szilánkra.
- Erre mondják azt, hogy: Aki másnak vermet ás, maga esik bele. - bölcselkedett Ilana.
- Hát... igen. Néha előfordul az ilyesmi. - felelte Ezüst.
Lana csodálkozó tekintettel meredt Ezüstre, aki erre mosolyogva, szép lassan levette a maszkját. Most már láthatták ki is ő valójában.

Folytatjuk!

Másolni Tilos!